Az utóbbi évtizedben alapvetően megváltoztak a psoriasis terápiás lehető­ségei, az újabb és újabb biológiai gyógyszerek alkalmazásával egyre több betegnél érhető el a teljes vagy csaknem teljes tünetmentesség. Jelen összefoglalóban kitérünk arra is, hogy a COVID-19-pandémia mennyiben befolyásolta a betegek kezelését.

A most nyilvánosságra hozott filgotinib fázis III vizsgálati eredmények jó biztonságosságot és hatásosságot mutattak reumatoid artritiszben.

A közleményben a pszoriázis kezelésében a 2000-es évektől elérhetővé vált biológiai terápiás készítményeket tekintjük át, gyakorlatias megköze­lítésben. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást.

A pikkelysömör a népesség 2%-át érintő krónikus, multifaktoriális gyulladásos betegség. Újabb epidemiológiai adatok szerint bőrtünetek és ízületi gyulladás mellett a betegeknél gyakrabban fordul elő obezitás, diabetes mellitus, metabolikus X szindróma, kardiovaszkuláris betegség, hipertónia, oszteoporózis, nem alkoholos zsírmáj és obstruktív tüdőbetegség. 

A jövőben a biológiai készítmények és követő készítményeik gyógyszerpiaca növekedni fog. A biohasonló termékek mellett újabban egyre nagyobb fi­gyelmet kapnak a biobetterek (javított hatású [módosított] biológiai készít­mények), amelyek előnyösebb innovációs lehetőséget kínálnak a teljesen új molekulákhoz képest. Jelenleg kb. 400 biohasonló és 360 biológiai készítmény áll fejlesztés alatt, jó piacra kerülési esélyekkel, mivel számos szaba­dalom jár le a következő években. A készítmények számának növekedése előnyös lehet nemcsak a finanszírozónak, hanem az originátornak is.

A biológiai terápia áttörést jelentett az artritiszek kezelésében, de a növekvő betegszám és költség feltétlenül indokolja más, alternatív stratégiák, köztük a biohasonló termékek bevezetését. A biohasonló molekula a referenciakészítményével azonos hatékonyság és biztonságosság igazolása után, az orvos által indikált helyettesíthetőség elveinek megfelelően alkalmazható az ugyanolyan originális molekula helyett. A gyógyszercsoporton belüli automatikus patikai helyettesíthetőség szakmailag nem támogatható. A cikkben tárgyaljuk az indikációextrapoláció és az immunogenitás kérdéseit is.

A daganatellenes gyógyszeres terápiák magas költségvonzatokkal járnak, ezért finanszírozói preferencia a követő készítmények alkalmazása. A klinikus részéről a gyógyszerminőség, a hatékonyság és a biztonságosság vonatkozásában az innovatív és a követő készítmény ekvivalenciájának elfogadása csak objektív adatok alapján lehetséges. A biotechnológiai úton előállított humán gyógyszerkészítmények esetében komplex, egyedi, összehasonlító szemléletű klinikai és nem klinikai vizsgálatok, s ezek eredményei alapján a regisztrációs hatóságok állásfoglalásai képezhetik a klinikusi gyakorlat alapjait. Ezen gyógyszerek hatékonysága szempontjából leggyakoribb kérdés az extrapoláció megalapozottsága, míg a biztonságosság legszenzitívebb területei az immunogenitás, a gyógyszerminőség és a farmakovigilancia.

A biohasonló készítmények jogi és módszertani szabályozása az Európai Unióban lehetővé tette, hogy a forgalomba hozatal feltételei ismertek, tervezhetők legyenek a biohasonló készítményeket gyártó cégek számára. Ez a szabályozás Európában jól követhető, ami nemcsak az iparág fejlődését, de hosszú távon a társadalombiztosítási kiadások csökkenésével a betegek érdekeit is szolgálja. Ez a tanulmány igyekszik eligazítást nyújtani a forgalomba hozatali engedélyezés bonyolult rendszerének megértéséhez.

A biológiai gyógyszerek 30 éve kerültek be a terápiás arzenálba, az első biohasonló gyógyszert 2006-ban törzskönyvezték az Európai Unióban. Azóta a biotechnológiai-gyógyszeripari vállalatok komoly gyártási tapasztalatokat szereztek, és a törzskönyvezési hatóságok kialakították a biológiai gyógysze­rek összehasonlíthatóságának alapelveit. 

Az eredeti gyógyszerek hatóanyagát alkalmazó ún. követő gyógyszerek két csoportját: a „generikus” és a „biohasonló” készítményeket különböztetik meg. A makromolekuláris hatóanyagokat tartalmazó eredeti biológiai és a követő, ún. biohasonló gyógyszerek esetében a hatóanyagok azonossága a mai fizikai kémiai módszerekkel nem igazolható, csak jelentős hasonlóságuk bizonyítható. Farmakodinámiás hatásaik hasonlóságának mértékét összehasonlító vizsgálatokban kell megállapítani. A generikus gyógyszerek bizonyos kivételekkel szabadon, gyógyszertári szinten cserélhetők. A biológiai gyógyszerek hatóanyagai ellen ellenanyagok termelődhetnek a szervezetben, az eredeti és a követő készítmények immunogenitása eltérő lehet, ezért egy biológiai készítménnyel elkezdett kezelést mai tudásunk szerint csak klinikai indokok alapján, orvos felügyelete mellett szabad másik, hasonló biológiai készítményre átállítani.